Ezen a napon: 1783. november 7. - az utolsó kivégzés Tyburnben

Tyburn, ez az egykor különálló település a mai Hyde Park észak-keleti sarkában, évszázadokig a kivégzés szinonimája volt. Főként a 16-17. század során hajtottak itt végre halálos íteleteket, méghozzá közrendűek akasztását (hiszen az uralkodó elit soraiban politikai okokból történő lefejezések a Tower Hillen történtek). 

Kivégzés Tyburnben William Hogarth rézkarcán (1747)

A morbid látványosság áthelyezése a Newgate börtön elé (majd a 19. század folyamán az intézmény területen belülre) több okból is történt. 

Többek között közrejátszott ebben a 18. század utolsó évtizedeire jellemző össztársadalmi érzekenyebbé válás folyamata (melynek például része volt, hogy nőkkel szemben egyre ritkábban alkalmazták a nyilvános megszégyenítést - vesszőzés, kalodába zárás, stb -, mint büntetési módot), valamint annak veszélye is, hogy az időközben milliós metropolisszá duzzadó Londonban az effajta eseményere összegyűlt tömeg kezelhetetlenné válik. 

 A legfontosabb okai persze - legalább is Robert Shoemaker London Mob¹ című könyve szerint - gazdasági eredetűek voltak: egyrészt a terjeszkedő és modernizálódó város számára értékes földterületről volt szó,  másrészt a modern kapitalista társadalomban nemkívánatos jelenség volt a munkaerő (a látványosságra összegyűlő bámészkodók) ideiglenes kimaradása a munkából. 

Amúgy is, igencsak bizarr belegondolni, hogy a "tyburni fa" csupán pár utcányira volt csak a 18. százád végi -19. század eleji előkelő élet netovábbjának számító Grosvenor tértől. 

Az utolsó tyburni kivégzés alanya egy John Austin nevű útonálló volt. 

_____________________

¹Robert Shoemaker: The London Mob. Violence and Disorder in Eighteenth Century England. Hambledon Continuum 2007. 

Ezen a napon: 1764. június 29. - Wolfgang Amadeus Mozart koncertet ad a Ranelagh Gardensben

A Ranelagh Pelasure Gardens 1742-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt Chelsea-ben. Nevét a közelben található Ranelagh House-ról kapta, amelyet Richard Johnes, Ranelagh első grófja építtetett. 

A Ranelagh Gardens, bár kisebb volt mint híres-neves rivalisa, a Vauxhall, hamar divatos szórakozóhellyé nőtte ki magát, köszönhetően többek között annak is, hogy volt fedett koncertterme Ez volt a Rotunda, amelynek impozáns belső terét Canaletto is megörökítette. 

 A Ranelagh Gardens koncerttermének (Rotunda) belső tere Canelotto festményén (cca 1751) - National Galery London.

A Ranelagh Gardensben tartottak rendszeresen nyilvános maszkabálokat is, amely azidáig inkább a  privát jellegű események közé tartozott ( v. ö. utcabál vs. házibuli). 

Mozarték Londonban 

A Mozart család 1764 áprilisában érkezett meg Londonba egyenesen Párizsból, bizonyos szempontból a lehető legrosszabb időben, hiszen a szezon épp vége felé közeledett, vagyis a potenciális gazdag pártfogók javarészt visszatértek vidéki birtokaikra. Persze, London volt akkora nagy és gazdag város, hogy a fizetőképes jövedelemmel rendelkező középosztály előtti szereplés is hozott bevételt, bár Leopold Mozart leveleiből kitűnik,hogy kevesebbet, mint amennyit előzetesen remélt tőle. (Ennek elsődleges oka természtesen a piac túltelítettsége volt, rengeteg zeneszerző, köztük német származasúak is, mint például Johann Christian Bach, próbált a városban tehetségéből megélni, s a jó öreg Leopold valószínűleg nem is számított ekkora konkurenciaharcra.)

Másrészről persze az, hogy nagyjából egy éves Londonban tartózkodásuk során a kis Wolfgang háromszor is játszhatott a királyi pár, III. György és Sarolta előtt, kétségtelenül sikernek számított. 

Mozart első nagy nyilvánosság előtt zajló koncertjére június 5-én került sor a St James parkbeli Spring Gardens koncerttermében (Great Room). Az időpontválasztás nem volt veletlen, Leopold remélte, hogy akad még elég arisztokrata a városban a király születésnapját ünnepelni. Összességében 600 jegy eladásaval kalkulált, ám végül csak 200-at sikerült értékesíteni, viszont ez még így csinos kis profitot jelentett. 

Wolfgang Amadeus Mozart koncertje a Ranelagh Gardensben 

Az 1764. június 29-én rendezett esemény egy jótékonysági (pro bono publico) koncert volt, ez a fajta rendezvény típus ekkoriban kezdett elterjedté válni (és innen eredeztethető az a mai napig létező társadalmi elvárás, hogy a celebritásoknak illik ismertségükkel alapítványok, jótékonysági projektem működését segíteni). 

A koncert este hétkor kezdődött és három órán át tartott. A több ezer embert befogadni képes helyen természetesen a program alatt a vendégek ehettek és ihattak (a jegyárban tea vagy kávé, illetve kenyér és vaj fogyasztásának lehetősége is benne volt). És természetesen, ahogyan az már az efféle nagy nyilvános szórkozóhelyeken lenni szokott, minden társadalmi réteg tagjai képviseltették magukat, feltéve, ha meg tudták venni a belépőjegyet. 

__________________

Felhasznált irodalom: 

Stanley Sadie: Mozart. The Early Years (1756-1781). Norton, 2006.

Robert Shoemaker: The London Mob. Violence and Disorder in Eighteenth Century England. Hambledon Continuum 2007. 

Antoine Lilti (ford. Lynn Jeffress) The Invention of Celebrity. (1750-1850). Polity Press 2017.