Késő középkor, kora újkor, felvilágosodás, modernitás kezdete, stb... olyan fogalmak és kategóriák, amelyek könnyen csúszkálnak ide-oda az évszalagon.¹ Néha azonban, különösképpen London történelmét illetően a nagy lángvörös vízválasztó, az 1666-os tűzvész különös fényt vet egy-egy érdekes történelmi mozzanatra.
Az angolok ugyebár teázási szokásaikról ismertek, ám a 17. és 18. század fordulóján egy ideig a kávé volt a divatosabb újdonság, s vele együtt a kávéházak működtetése. A 18. század első éveiben 200 felett volt a londoni kávéházak száma, a városi népek intenzivebb kávéfogyasztók voltak, mint az amszterdamiak. Hogy végül milyen gazdasági folyamatok következtében billent át a mérleg a tea javára, azt könnyen ki lehet találni. (Segítek: a teát nem sújtották olyan adók, mint a kávét, így részben már csak ezért is olcsóbb volt, valamint a nagy kereskedőcégek a kávéval ellentétben, amelyet vissza-forgalmaztak a gyarmati területekre, a teába a belső angol piac fogyasztási szokásainak megfelelően fektettek be, stb.)²
Kávéházi kultúra fellendülése, a nyilvánosság tereinek szerkezetváltása³, stb amúgy is jellegzetesen 18. századi fogalmakként élnek képzeletünkben. S mint korábban említettem, elő-előfordul, hogy egyes folyamatok minden tipikus tizennyolcadikszaázadiságuk ellenére koràbbi évtizedekben indulhatnak útjukra.
Ám ha leírjuk az első londoni kávéház alapítási évszámát,
1652,
akkor még igy is könnyedén mellbevághat bennünk a felismerés, hogy de hát az még a londoni nagy tűz előtt volt. (Arról nem is szólva, hogy az angol történelem azon különös pillanatától beszélünk, amikor az államforma nem királyság volt. De mint látható, a hétköznapi élet, s legfőképp a gyarmati kereskedelem, melyből a londomi székhelyű kereskedőhazak és azok reszvényesei oly kiválóan profitaltak, zajlott a maga rendje és módja szerint ezekben az években is.)
Márpedig való igaz, hogy az első londoni kávéházat 1652-ben, két évvel azután, hogy Oxfordban megnyilt a legeslegelső angliai, nyitották a The Royal Exchange szomszédságában. (Hol máshol?) Egy Pasqua Rosee nevű görög származású férfi nevét viselte (angolul Pasqua Rosee's Head vagy más források szerint The Turk's Head volt a hely neve) , aki egy Daniel Edwards nevű, a kávéban nagy üzleti potenciált látó kereskedő szolgája volt.
A sikertörténet csak a nagy lángvörös választóvonalig tartott. Igen, úgy van, a kávéház is az 1666-os nagy londoni tűzvész áldozatává vált. 1670-ben Jamaica Coffee House néven nyitott ki újra.
Az eredeti kávénház emlekét egy tábla őrzi a helyén álló jelenleg The Jamaica Wine House néven működő vendéglátóhely falán.
__________
JEGYZETEK
¹Hogy az általános és középiskolában ezeket a kategóriákat konkrét dátumokhoz kötik, és jó magyar szokás szerint magyarázat nélkül ("csak, mert így van, és kész") magoltatják be a diakokkal, mit sem változtat azon, hogy nagy társadalmi folyamatok kezdetét és/vagy végét oktalanság konkrèt dátumokhoz kötni.
² A kávéfogyasztás visszaszorulásának gazdasági hátteréről es a globàlis kávépiac kialakulásának első meghatározó lépéseiről többek között lsd Brian William Cowan: The Social Life of Coffee. The Emergence of the British Coffeehouse.-Yale University Press (2005)
³v.ö Jürgen Habermas: Strukturwandel der Öffentlichkeit
